2014. október 4., szombat

Kacsavilág

Ma megint alkottam.

Úgy indult, hogy kedvesem reggel szokás szerint megjárta az Auchant, és reggel nyolckor már arra ébredtem, hogy pakolászik be a hűtőbe... Lassan (nagyon lassan) magamhoz tértem és feltápászkodtam, majd reggeli után drágám felmutatott egy kevés kacsacombot, hogy akkor ebből alkossak valamit ha tudok ebédre. Már persze ha egyetértek. :)

Egyetértettem. Most egy gyerek sincs itthon, szóval bátran lehet kísérletezni is. Rögtön a netre kaptam, és találtam is két ínycsiklandozónak tűnő receptet, amik közül nem tudtam választani...

 Úgyhogy inkább összekutyultam őket :)

Az eredeti recepteket ITT és ITT lehet olvasni 

Szóval kutattam a hűtőben és csak három dolog hiányzott (vöröskáposzta, zeller és szilva), úgyhogy elszaladtam boltba és mindjárt 11-kor nekiállhattam az ebédfőzésnek. Gondoltam úgyis hétvége van, nem sietünk sehová, van időm ( csak a szekrény várt a nyári-téli ruhacserével, de a szekrény sem szalad el ugye....)

Még a bolt előtt előrelátóan befűszereztem a kacsát (só, bors, kakukkfű)t, úgyhogy kicsit megsütöttem serpenyőben, aztán tepsibe pakoltam őnagyságát, aláöntöttem a fűszeres zsírját, alufóliát tettem rá és betoltam másfél órára a sütőbe. Igazi lusta asszony ebéd lett volna, ha nem állok neki háromféle köretnek.

1. Köret: szilvamártás. Lehet ezt egyszerűen is, de ez egy bonyolult recept volt (szeretem a kihívásokat, na). Szóval félbevágtam a szilvát ( illetve én csak ringlót
kaptam, meg volt otthon három azaz három darab fonnyadt igazi szilvám), kimagoztam őket és a következő fűszerezést kapták a nyakukba: eritrit, kakukkfű,  fahéj. Majd húsukkal lefelé landoltak a serpenyőben egy kis kókuszolajon. Sütögetés után kiszedtem őket egy lábosba, majd felfőztem borral. A recept szerint vörösbor dukált volna, de nekem egy rozé volt kibontva, úgyhogy azt kapta. Na meg egy kis eritritet még, mert a ringló kicsit savanyúnak bizonyult. A végén kivettem a héjakat és picit belenyomtam a botmixert.

2. Köret: diós zellerpüré. Viszonylag egyszerű volt, megfőztem a kockára vágott zellert, majd kiszedtem egy tálba, adtam hozzá őrölt diót ( jó ez a diófa a kertben), meg egy kanál ghí-t ( tisztított vaj, lehet kapni, de ha nincs, szerintem kókuszzsír is megteszi), és újra dolgozott a botmixer.

3. Köret: a klasszikus lilakáposzta. A káposzta felét használtam csak, mert olyan óriásiakat lehetett kapni, mi meg csak ketten vagyunk ennyiféle ételre. Szóval már valamikor a kacsa sütőbe kerülésekor besóztam a csíkokra vagdalt káposztát ( a reszeléshez nem éreztem elég elhivatottságot). Kókuszolajon megpirítottam egy kis hagymát, kapott eritritet karamellizálódni, majd egy pici pirospaprikát és a kinyomkodott káposztát. Valamikor félúton megszórtam köménymaggal, a végén pedig ecettel. Fél óra alatt ez is megvolt.

Közben persze a sütőben nézegett em a kacsapecsenyémet és locsolgattam is a saját zsírjával. A végén olyan két órát sült mire elkészült, de addigra mindennel végeztem többszöri mosogatással is.

És most jönnek a képek!!!




És itt a nagyon finom melléktermék is:







Nincsenek megjegyzések: